Út és Élet Szociális Szövetkezet

Aranyvesszőfű

Aranyos rutának, aranyos istápfűnek hívja a népnyelv. Magasra, akár másfél-két méterre is megnő, karcsú szárán aranyszínű virág ringatózik, ezért kertekbe, parkokba is szívesen ültetik. Gyuri bácsi gyógynövény kertjébe is telepítettünk néhány tövet.

A magas- és a kanadai aranyvessző egyaránt gyógynövények, a fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartoznak. Észak-Amerikából származó, kezdetben dísznövényként termesztett, majd kivadult, évelő növények, amelyek gyöktörzseikkel telelnek át. Szárleveleik különböző mértékben fűrészes szélűek, szórt állásúak, molyhosak. 

A kanadai aranyvessző szára szőrözött. Ritkábban gyűjtjük a hazánkban őshonos közönséges (erdei) aranyvesszőt (Solidagio virgaurea L.), amely alacsonyabb termetű (60-100 cm) és hatóanyag tartalma nem ér fel a kanadaiéval.

Gyógyhatása:

Vízhajtó hatása miatt vese- és hólyagbántalmakra, vesekőre és ödémára, hólyaghurutra, vesegyulladásra használjuk. Epeserkentő, májtisztító tulajdonsága van. Gyulladáscsökkentő, ezért vastagbélgyulladásra, nyálkahártya gyulladásra, fehérjevizelésre, kandida gombára és hüvelygombára egyaránt jó. Összehúzó hatása miatt hasfogó. Immunrendszerünket erősíti, antiallergén hatású.

Tea:

Forrázással készítünk belőle teát. Epebántalmak megelőzésére egy hétig minden nap igyanak meg egy csésze aranyvesszőfű teát, a második héten három csészével, a harmadik héten kettővel. Epekő és epehomok elhajtása is lehetséges teájával: ebben az esetben napi két litert kell meginni, egyet délelőtt, egyet délután egy-két óra leforgása alatt. Csak a 3 mm-nél kisebb követ szabad így elhajtani! Akinek a kelleténél alacsonyabb a vérnyomása, óvatosan igya az aranyvesszőt, mert kis mértékében ugyan, de csökkenti a vérnyomást.

A máj, a vese és a hólyag működésének szabályozására napi egy csészével kell inni 2-3 hétig. Menstruációs görcsökre a ciklus előtt 2-3 nappal szükséges napi egy csésze tea. Reumára és izületi fájdalmakra, vízhajtóként, izzasztóként szintén napi egy csészével a reggeli órákban.

Orbáncfű

A közönséges orbáncfű honos Európában, a mérsékelt égövi Ázsiában, az Indiai-szubkontinensen, Észak-Afrikában. A Bükk hegységben is bőséggel terem. Korábbi népes megnevezése Szent János füve, mivel első virágzása általában június 24-re János, illetve Iván napjára esik. A leveleket a fény felé tartva sok áttetsző pont figyelhető meg rajtuk, amelyek illóolajtartók, szélükön fekete mirigypontok találhatók. Innen ered a perforatum megnevezés. Népies neve (lyukaslevelűfű) is erre utal.

Gyógyhatása:

Szezonális depresszióra, lelki betegségekre, még dadogásra is ajánlják. Segíthet a nikotin, alkoholfüggőség leküzdésében.Mivel igen erős immunerősítő hatása van, AIDS-es betegek terápiájának is része. Vírusölő tulajdonsága miatt HIV vírusnál, herpeszvírusnál, hepatitisz Bés C vírusnál  bizonyul hatásosnak. Használható még epehajtóként, görcsöldóként, vízhajtóként és nyálkaoldásra. Emésztésjavító, savcsökkentő hatása is van.

Elkészítése: 500 g vadon termő orbáncfű virágra öntsünk 1 liter kukoricacsíra vagy olívaolajat. Tegyük napra és hagyjuk állni 2 hétig. Az olaj szép sötétpiros színt kap majd ez idő alatt. Szűrjük le, tegyük zárható üvegekbe. A felégett bőrt ezzel az olajjal kenegessük gyengéden. Az orbáncolaj jó visszérre, narancsbőrre és műtéti hegek gyógyítására is. Arcbőrbe is masszírozhatjuk,  minden ránctalanító krémnél hatásosabb. Zúzódásokat néhány csepp olajjal átitatott kendővel kössünk be. Nyílt sebre tisztítás és fertőtlenítés után orbáncolajos kötést tegyünk, naponta kétszer cseréljük. Pajzsmirigy alulműködés esetén orbáncfű olajjal masszírozzuk a nyelőcső két oldalán található pajzsmirigyet.

Mezei zsurló

Eredet, botanikai leírás:
Évelő, virágtalan növény, mely egész Európában, Észak-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is őshonos. 40 cm magasra nő, az agyagos, nedves, árnyékos helyet kedveli, ahol kifejlesztheti föld alatti hajtásait. Gyökértörzse akár 6 méter mélyen is lenyúlik a földbe, ezért szinte kiirthatatlan. Ebből a gyökértörzsből kétféle szárat fejleszt: a kora tavaszi termőszárat, mely 10-25 cm magas, barna színű, toboz alakú, és már márciusban megjelenik. Amint a spóráit elszórta, hamar eltűnik, és helyén kifejlődik a nyári meddőszár, mely halványzöld, elágazó, vékonyka, 20-80 cm magasságig szökkenő ág.

Népies neve kannamosó, mert kovasav tartalma miatt nemesfémből készült tárgyak, edények súrolására is alkalmas. Szagtalan, íztelen, a fogak alatt csikorog.

Gyógyatása:

Elsősorban veseműködés javítására szolgál, vízhajtó hatása kísérletileg igazolt. Vesekövet, vesehomokot lehet vele elhajtani, mindenféle húgyúti fertőzést megszüntetni.
Szilícium és szerves ásvány tartalma miatt kiváló tonizáló, erősítő hatású. A romák salátaként fogyasztják zsenge termőhajtásait ebből a célból. Csontok, köröm erősítésére is használjuk. Csontritkulás esetén porrá őrölve kell fogyasztani. Jó vérzéscsillapító orrvérzés, tüdővérzés, bőséges havivérzés esetén.
Általános tisztítója a szervezetnek, segít a lerakódott zsírok oldásában, ezért fogyasztó hatása is van. Tüdőbajra is ajánlják. Köszvény, reuma esetén is alkalmazzák. Fogszuvasodást is meg lehet vele előzni.

Gyógytea:

Teát 2-3 perces főzéssel készítünk belőle 2, 5 dl vízzel és egy csapott evőkanál teafűvel.

Veseproblémákra, vesehomok hajtásra, húgyúti gyulladásra napi 3 csészével kell inni étkezés előtt. Ez a kúra semmiképp se tartson tovább 6 hétnél, utána egy szintén 6 hetes szünetet kell tartani, majd újra lehet kezdeni fogyasztását.

Máj-és epebántalmakra magában ne használjuk, de ilyen jellegű keverékeknek ¼ részben lehet alkotóeleme.  Vérzéscsillapításra, köszvényre, reumára napi 1-2 csészével igyunk.

Mezei zsurló

Eredet, botanikai leírás:
Évelő, virágtalan növény, mely egész Európában, Észak-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is őshonos. 40 cm magasra nő, az agyagos, nedves, árnyékos helyet kedveli, ahol kifejlesztheti föld alatti hajtásait. Gyökértörzse akár 6 méter mélyen is lenyúlik a földbe, ezért szinte kiirthatatlan. Ebből a gyökértörzsből kétféle szárat fejleszt: a kora tavaszi termőszárat, mely 10-25 cm magas, barna színű, toboz alakú, és már márciusban megjelenik. Amint a spóráit elszórta, hamar eltűnik, és helyén kifejlődik a nyári meddőszár, mely halványzöld, elágazó, vékonyka, 20-80 cm magasságig szökkenő ág.

Népies neve kannamosó, mert kovasav tartalma miatt nemesfémből készült tárgyak, edények súrolására is alkalmas. Szagtalan, íztelen, a fogak alatt csikorog.

Gyógyatása:

Elsősorban veseműködés javítására szolgál, vízhajtó hatása kísérletileg igazolt. Vesekövet, vesehomokot lehet vele elhajtani, mindenféle húgyúti fertőzést megszüntetni.
Szilícium és szerves ásvány tartalma miatt kiváló tonizáló, erősítő hatású. A romák salátaként fogyasztják zsenge termőhajtásait ebből a célból. Csontok, köröm erősítésére is használjuk. Csontritkulás esetén porrá őrölve kell fogyasztani. Jó vérzéscsillapító orrvérzés, tüdővérzés, bőséges havivérzés esetén.
Általános tisztítója a szervezetnek, segít a lerakódott zsírok oldásában, ezért fogyasztó hatása is van. Tüdőbajra is ajánlják. Köszvény, reuma esetén is alkalmazzák. Fogszuvasodást is meg lehet vele előzni

zsurló por:

1. A száraz növényt vastag falú edényben melegítjük, vigyázva, hogy ne égessük meg.
2. Porrá őröljük, naponta egy mokkáskanálnyit fogyasztunk belőle.
3. Emellett szintén jó tojáshéját sütőben kisütni, porrá zúzni és müzliben, gyümölcslében elkeverve fogyasztani.