Út és Élet Szociális Szövetkezet

Málna

A málna (Rubus idaeus), magyar népies neve a boldogasszony csipkéje és a himpér, a német Himbeere szó alapján. Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik.

Gyógyhatása:

Az ősi tibeti orvoslás többek között málnalevél alkalmazását javasolta idegbetegségek, valamint súlyos és makacs fertőzések gyógyítására. A málnalevélteát elsősorban emésztőrendszeri panaszok, különösen hasmenés és gyomorfájás ellen fogyasztják. Csersavtartalmának köszönhetően a málnalevél összehúzó, gyulladás csökkentő és baktériumölő hatású.

Szörp:

Hozzávalók: 2,5 kg érett málna, 1 kg kristálycukor, kevés szalicil

Elkészítés: A megmosott málnát üvegtálba tesszük, majd hozzáadjuk a kristálycukrot, jól elkeverjük, majd 2-4 órán át állni hagyjuk. Ez alatt a málna levet ereszt, és kendőn leszűrhetjük vagy átpasszírozhatjuk, majd üvegekbe töltjük. Az üvegben lévő szörp tetejére egy késhegynyi szalicilt tegyünk, és jó szorosan, légmentesen zárjuk le.