Aggófű
- Részletek
- Módosítás: 2014. április 24. csütörtök, 19:43
- Írta: Farády Zsuzsanna
Aggófű: A különálló fajnak is tekintett évelő növény, gyökértörzse rövid, fás, szára 1-2 m magas, rendszerint vörösesbarna befuttatással, dúsan leveles, a felsők is rövidnyelűek (különbség a S. nemorensis L.-vel szemben, amelynél a felső szárlevelek ülők). A levelek alakja lándzsás, fonákjuk kopasz ( a S. nemorensisné\ pelyhes, élük mindig pillas). A fészekvirágzatok sárgák, általában illatosak. Főleg hegyvidéki erdőkben terem.
Vérző foghús öblögetésére, ülőfürdőként aranyér gyógyítására ajánlható. A népi gyógyászat a friss növényt seb-kötözésre is használta. Hatása görcsoldó, vérnyomáscsökkentő, rendellenes havi vérzéseknél vérzéscsillapító, fájdalomenyhítő. Gyógyszerkészítményeket az ipar állít elő belőle. Házi szerként erős hatása miatt csak külsőleg szabad használni: érzékeny, vérző foghús öblögetésére, valamint fájdalmas aranyeres bántalmak esetén ülőfürdőként vagy borogatásként.
Aranyérre aggófű ülőfürdő:
- Egy öt literes vizes edényben 10-12 száraz aggófű csipetet teszünk.
- 1-2 percig forraljuk.
- Naponta két-három alkalommal beleülünk és mosogatjuk az aranyerünket.
